A templom története
2011.04.21
H. Bóna Márta

A középkori templom romjain az 1600-as években Mária templomot építettek, majd ennek helyén építették 1761 és 1766 között a mai barokk templomunkat.

A középkorban Alkeszi faluban valószínűleg románkori eredetű, Szent György tiszteletére szentelt templom működött, amely egyes források szerint a török hódoltság idején nem semmisült meg, míg más források szerint a templomot porig rombolták a törökök. 

E régi templom helyén, vagy annak romjain, azt renoválva a törökök távozása után templomot építettek, nem tudjuk pontosan, mikor. Ez a templom már Mária templom volt. Az tény, hogy az anyakönyvek 1699 óta tartalmaznak keresztelési bejegyzéseket, 1713-ban pedig két harangot is felszenteltek. A község legrégebbi pecsétjén - amelyet 1698 óta használtak - látható egy templom, amely valószínuleg a felépített, vagy újjáépített templom. Az 1747-es és az 1752-es canonica visitatio-k (püspöki látogatások) mindegyike egy meglévo, de egy régebbi templom maradványain álló épületrol számolt be. Ennek a helyére ill. e helyett építették 1761 és 1766 között a mai barokk templomunkat, amelynek építési költségeihez Zichy Miklósné, Berényi Erzsébet nagymértékben hozzájárult. 

A templomot 1781. szeptember 9-én szentelték fel.

A felszentelés után alig 20 évvel a templom tornyát renoválni kellett, de évtizedek múltán a templom szépült, gazdagodott.

A legutóbbi toronyrenoválás 1983-ban volt, belső renoválás, oltárkép restaurálás az ezred forduló körüli években, a tetőszerkezet és a cserepek cseréjére 2005 nyarán került sor.

A templomnak négy harangja van. Kettőt 1713-ban szenteltek fel. A másik kettő közül az egyiknek a neve: Sindglöckl, a másiké Totenglocke. Az első 1767-ből, a másik 1768-ból való.

A templom középtornyos homlokzatú négy faloszloppal. A homlokzat két szélén csiga formájú talapzaton valaha Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobrai álltak, de a viharos szél ledöntötte a szobrokat, maradványaik csaknem nyomtalanul eltűntek.

A toronyban óra található, amelyet 1838-ban említettek először, a torony csúcsán keresztgömb, efölött aranyozott kereszt van, ezt Xaver Pfendtner budakeszi kovács készítette.

A templom belülről egységes stílusú. Az épület arányos elrendezésű háromszakaszos hajó, amelyet csehsüveg boltozat zár le. A hajó mennyezetén, a szűk sugarú diadalíven (amely a szentélyt a hajótól elválasztja) Franz Xaver Falconer és Franz Lohr képei ill. secco-ja volt látható, ezeket azonban lefestették.

A szentély keskenyebb a hajónál, a sekrestyétol és a hajótól egyaránt néhány lépcsofok választja el. A szentély sarkain pilléroszlopok vannak, ezek tartják a kupola boltozatot, amelyen Falconer freskója egy perspektívikus épületrészletet mutat négy allegorikus alakkal. Az oltárfestményen márvány oltárt, két oldalt Szent Péter és Szent Pál alakját láthatjuk. Középen, a félkörben nyolcágú, aranyozott csillag helyezkedik el, amelyen belül egy kegykép van körülötte angyalokkal, puttófejekkel. Ez a kép a máriamakki kegykép másolata. A kegykép alatt kék alapon a Mária felirat található. A főoltáron hat aranyozott rokokó gyertyatartó áll. A főoltár elkészülésének időpontja az 1760 körüli esztendőkre tehető.

A sekrestye - amelyet a XVIII. sz. végén építettek a szentély végéhez - háromszakaszos, fiókboltozatos.

A templom falán körben stációképek vannak egységes keretben, a képek a XVIII. századból származnak. Nem tartoznak a templom eredeti berendezéséhez.

A Kálvária oltár a diadalív északnyugati oldalán helyezkedik el, létezését már 1764-ben is megemlíti az 1764-es canonica visitatio. Az oltárépítmény fából készült, a fára szürke és vörös márványmintákat festettek. Felül földgömb látható, körülötte puttófejek. A földgömb felett Krisztus keresztre feszítésének eszközei, és a Péter tagadását jelképező kakas helyezkedik el. A keresztre feszítés eszközei: a Krisztus testébe döfött lándzsa, a nádszálra tűzött ecetes szivacs, a töviskoszorú, a kalapács és a fogó. Alattuk egy baldachin árnyékában oltárkép van, amelyen Jeruzsálemet szemlélhetjük. A festmény előtt kereszten a megfeszített Krisztus szobra, a kereszt alatt Mária Magdolna, Keresztelő Szent János és Mária fehérre festett faragott fa szobra foglalja méltó keretbe a kompozíciót.

A diadalív északkeleti oldalán helyezték el a tervezők a szószéket, amely szintén fából készült, szürke és vörös márványfestésű. 1760 körül készülhetett, 1810 körül átépítették. Minden jel szerint ugyanaz a mester az alkotója, mint a Kálvária oltárnak. A baldachin csúcsán galamb képében, sugarakkal körülvéve a Szentlélek látható. A szószék kosarának középső oldalán Jézus Krisztus keresztre feszítésének jelenetét, a szentély felöli oldalon kétkarú mérleget, a másik oldalon kézben tartott kardot ábrázol a szószéket megálmodó művész.

A szószék alatt áll a kőből faragott, rokokó stílusú keresztelő medence.

A templomunk mellékoltárain a 2005-ben látható képek közül négy alkotás XVIII. századi. Feltehetően a Mária kép a legrégebbi, az 1700-as évek elején készülhetett. Valószínu, hogy valaha a barokk épület előtti templom főoltárán volt.

A templom keleti oldalán a szentély felől az első mellékoltár a Szent Család oltára, amelyen Szent Anna, Joachim és a gyermek Mária látható.

A templom nyugati oldalfala mentén a szentélyhez legközelebb eső mellékoltárt Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A képen Nepomuki Szent János papi ornátusban térdel egy oltár előtt.

A Nepomuki Szent Jánosról és a Mária neveltetésérol készült festmények keletkezésének valószínű ideje 1750-1760. Mindkét festmény készítésekor ugyanazokat az anyagokat használták, a készítés technikája is azonos. A képek festőjének neve ismeretlen.

A keleti oldali bejárat után helyezték el Páduai Szent Antal mellékoltárát, az oltáron látható képet is ismeretlen művész festette.

A keleti bejárattal szemben látható a Havas Boldogasszony és a tiszteletére szentelt mellékoltár. Ezen az oltáron áll festett üvegvitrinben a „Szenvedo Krisztus” szobor, amely templomunknak talán a legértékesebb, késő gótikus, szinte már reneszánsz alkotása. Valószínű, hogy ezt a festett szobrot még az első württenbergi telepesek hozták magukkal Budakeszire.

A mai Szent Sebestyén mellékoltár helyén az 1778-as canonica visitatio szerint Szent Rozália állt feltehetően 1817-ig ill. 1829-ig. E két alkalommal u.i. már Szent Sebestyént, mint hivatalos templomi részpatrónust is megemlítik. A véletlen folytán nemrég derült ki, hogy a ma látható Szent Sebestyén kép egy Rubens kép másolata. A másolatot a XX. század elején festették. (1904)

Ezen a mellékoltáron is látható egy üvegezett, hosszúkás vitrin, amelyben Krisztus fekszik. Valószínuleg ezt is az ideérkező sváb emberek hozták magukkal.

A templom oltárképeinek legutóbbi restaurálásakor meglepő és érdekes tényekkel szembesültek a restaurálást végző művész szakemberek: a közelmúltig a mellékoltáron látható képek közül négy alatt másik, régi, sokszorosan javított, rossz állapotban lévő kép volt.

A XIX. század végén u.i. a rossz állapotban lévő képek fölé a régivel azonos témájú, de nem teljesen egyező képeket készíttettek és helyeztek el. Nepomuki Szent János esetében az alsó, régi és a felső, újabb kép egyező. A Mária neveltetése, a Mária kép és a Szent Antal kép esetében kisebb-nagyobb eltéréseket lehetett megfigyelni.

Az 1999-ben kezdődött restaurálási folyamat után ma ismét az eredeti, régi, alsó képek láthatók gondos és alapos munka eredményeképp. Csak dicsérhetjük elődeink érett, műemlék védő-óvó gondolkodásmódját, hogy a rossz állapotú képeket nem dobták el.


A hajóban a padsorokat kereszt alakban keresztezik utak. A padok mázolt puhafából készültek.

Már az 1747-es visitatio szerint is volt orgona az akkori templomban. A 18 regiszteres orgonát a különbözo források több ízben is kitunőnek nevezték. 1838-ban azonban az akkori plébános úgy gondolta, hogy javításra szorul. A ma is hallható orgonát a XX. század elején építették. Megépítése óta két jelentős változás történt. Az első az ón homlokzati sípok elvitele volt az I. világháború idején, a második a 80-as években, amikor elektropneumatikus szerkezetűvé alakították át és új játszóasztallal látták el.

A sekrestyeszekrény valószínűleg a XVIII. században készült. Emeletes, ötszakaszos szekrény. A sekrestyében egy olajfestmény is található, amelyen Kálvária ábrázolást láthatunk.

Templomunk kincsei közé tartozik még egy fedeles ezüstből készült barokk-kori kehely, egy biedermeier monstrancia (1815-1845), valamint olyan miseruhák, amelyek a XVIII-XIX. században készültek.


Összeállította:

H. Bóna Márta

 

2019. március 17.
XVII.évf. 11.szám


 hétfő 6:30
 kedd 6:30
 szerda 6:30
 csütörtök 6:30
 péntek 18:00
 szombat 18:00
 vasárnap 8:00
10:00
18:00